Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek,
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az elsõ
Ez az igazi dal,
Csak annyit ér,
Amennyit belőlem eltakar...

Munkám része, hogy folyamatosan scannelem a netes tartalmakat, kapom a jó kis sajtóanyagokat, olvasom az okos kommenteket. Néha akkora baromságokba botlok, hogy a padlóra kerülök, máskor csak meglátok valami vicceset, és van, hogy magam szórakoztatására akarok megőrizni valamit.

Ez a blog az ilyen megtalált darabkák gyűjtőhelye, lazán és kötetlenül. Mivel az iróniát szeretem, így talán néha nem is lesz érthető, valami miért kerül ide. Az is lehet, lesznek, akik megsértődnek, hogy ide kerültek. Őket előre is sajnálom, de az élet nehéz, csapásokat adunk és kapunk, és különben is: nem én kiáltok, a föld dübörög.

De még él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Minden pillanatban
Él a remény
Fűben és a fában
Él a remény
És én hiszek az Ő szavában
Él a remény
Minden gondolatban
Él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Mindig más alakban
Él a remény
Hiszek Benned és Magamban
Minden gondolatban
Él a remény

Naná, hogy az idézet a Pál Utcai Fiúktól van, a szám címe: Első dal